Búcsú az Óévtől

A 2010-es év utolsó napja van. Téli, hideg, zimankós idő, mely mégis tele van szépségekkel. A mai nap a mulatságé, a bolondozásé, a jókedvű múlt-elengedés -é. 

Mégis egy röpke pillanatra talán szeretnénk leülni és átgondolni, milyen is volt a 2010-es évünk. Ehhez elég meggyújtani egy gyertyát, füstölőt, kiüresíteni az elmét.. s hagyni hogy eszünkbe jusson az első gondolat, érzés..

Mit tanultam?

Mit tapasztaltam? 

Hogyan kapcsolódtam saját álmaimhoz?

Hogyan kapcsolódtam másokhoz?

Mennyire bántam szelíden a testemmel?

Vajon elég jó, gyengéd, kíméletes voltam magamhoz?

Mennyi figyelmet fordítottam a Földanyára?

Sikerült-e változtatnom szokásaimon? Zöldebbé, környezettudatosabbá válnom?

Hány cikket, könyvet olvastam el - vannak-e naprakész információim arról, hogyna is élünk itt a Földön?

Vajon mennyi időt töltötem el meditációval, szellemi gyakorlatokkal?

Hányszor tudtam az íntuícióm követni? a szívemre hallgatni?

Milyen a kapcsolatom most a világgal, kívül-belül?

Vajon elhiszem, hogy : "minden csak rosszabb lesz?" vajon elfogadom, hogy vigyen a változás? 

Megingat az utamban, hogy azt mások hiszok, nem hiszik, elfogadják, bírálják, hogy más vagyok? 

Képes vagyok fenntartania  "minden rendben van" elvet? 

Kész vagyok elengedni azt, ami már régesrég csak súly/teher az életemben - érzelmileg, fizikailag, szellemileg, szokásilag? 

Kész vagyok felfedezni, s megtalálni azokat az eseményeket, amik örömet okoztak, vidámmá tettek, amikor jól éreztem magam? 

Érdekes játék megválaszolni a  kérdéseket, s mérleget húzni.

Hasznos lehet a Tarot kártya húzás, mely megmutatja ki/mi.. kísér a következő évben...

"Menjen a régi, jöjjön az Új!" - reggel is ezt írtam a barátaimnak, hogy igen.. itt ugrálnak a  színes sapkás, zöldharisnyás manók és cibálják a pulóverem, nem hagyják, hogy figyelemem letapadjon, elmerüljöna  múlt tengerében.. bőszen kiabálva, összevissza rohangálva.. izgatottan szaltóznak az ágyamon, a lakás színes szövetdarabjain. "Dehát mire fel ez az izgalom..?" kérdem mosolyogva..(biztoson tudom, hogy ezzel jól felbosszantom őket..)

az eredmény nem marad el.. grimaszokat vágnak, sóhajtoznak, gyászos képükön az ezernyi ránc összevissza ferdül.."Ó hogy magyarázzuk meg Neketek mamlasz -nagy embereknek, milyen fontos az ÚJ Megünneplése?

Ój sokan sóhajtoztok, letapadtok a  múltban, s Úti Hajótok berozsdásodika  kikötőben!" - mondják...

Az év egyik legcsodásabb napja ez...! Minden megváltozik, a naptár lapja egy új évre fut.. a Szellemvilágban nagy izgalom van ilyenkor..

"Ó mamlasz emberek, ha tudnátok.."

Kívánságteljesító Tarák, 

Kívánságteljesítő Tündérek, Szerencsét hozó kabalák.. millióféle szellemi lény válaszol a mai imáitokra, alakot, formát öltenek, színekbe öltöznek, udvarolnak, kopogtatnak a Szív-Kapun.. s arra bíztatnak, hoyg engedjétek be őket...a gyermeki lélek, nagy szemekkel mered az ezernyi csodára..s tudja, hogy MA MINDEN SIKERÜLHET! ( Sikerül is..ha engedjük...)

Mit üzen a táj? 

Kilépek a kapun és a hideg az arcomba csap.. nehéz rávennem magam, hogy megtegyem a szokásos sétám Zengivel, skótjuhász kutyámmal. Zengő boldog, lábacskái finom nyomokat hagynak, a hó fehér szőnyegén. A táj ma ködbe burkolózott, a fenyvesek, a kis erdei ligetek, mind-mind, mintha porcukorral lennének beszórva. A Ködből varjú barátaim válaszolnak a lelkemben visszhangzó kérdésekre. A föld hidegét őrző gyomnövényeken is ott a a finom, zúzmara sapka. Hamarosan elfelejtem a hideget és együtt futunk Zengivel a hóban, megölelve a tündéres-égeres-kispatakos búvóhelyünket.

Vörösbegy billeg a Fűzfaanyó zimankós karjain.. s valahol messze ölyvek suhannak el halkan. A Fenyves közepén megállunk és egy szépséges, kicsit ferde fatörzsre támaszkodom, jóleső öreg barátomnál megpihenni. A fák ölelése.. mindig megnyugtató, elringató.. a szépséges csendben, hirtelen zúzmara-hószita zuhany dől a nyakamba.. a kis erdei ösvény olyan, akár egy ősi-hó-jég Templom.. szépséges energiatér vesz körbe.. a hótündérek lefújják a  gondokat a szívemről..a kiskutya ugat, játékos követelőzés a labdáért.. a nagy futásért..

Lassan a hideg mégis győz, s elindulunk hazafelé.. útközben a Forrás Tündéreitől kérünk eg y kis vizet, hogy sejtjeinket megfürösszük az újévi jókívánságokkal!

Minden kedves Olvasómnnak, kellemes szilveszteri bulizást, csendes meditációt, összebújós estét a Kedvessel, ... (a sor szabadon folytatható!) sütievős.. sokat nevetős estét, éjszakát kívánok!

Boldog Új Évet Mindenkinek! HAPPY NEW YEAR! s ha otthon meditálsz, egy lehetőség, hogy kapcsolódj egy világméretű kezdeményezéshez:

2011.1.1. az Év első 11 percében kapcsolódj azokhoz akik szerte a világon ezt mondják:

"Let Oneness be ours!" Az Egység legyen a miénk.. Ekaata nastu ah -szanszkrit nyelven...

hogy sose feledkezzünk meg arról, egy bolygónkk van és számos testvérünk, a Törzsünk tagjai ..mind ott vannak .. s szívünkben kapcsolódhatunk hozzájuk.. megélve a Szeretet és a Tudatosság Egységét!

Áldás!

(angol nyelvű oldal: http://www.ekataa.net/ )

S pár oldal, ahol segíthetsz a jövőben is: (angolul és magyarul is!)

Care2.com :    

Segíts egy kattintással, a szponzorok pénzt adnak, ha kattintasz..

http://www.care2.com/click-to-donate/

Az Egységről..

http://www.humanitysteam.org

Fogadj örökbe kampányok:

http://www.wwf.hu/delfin/

http://www.wwf.hu/jegesmedve/

http://www.wwf.hu/fogadjorokbe/

http://www.wwf.hu/tigris/

http://wwf.hu/vadlo/

Afrika: ahol még sok a  tennivaló: pár ezer forint a gyerekek tanulására, az egész életüket megváltoztathatja..

http://afrikaert.hu/hu/fogadj_orokbe/tamogathato/

Máltai szeretetszolgálat

http://www.maltai.hu/index.php?node=1023

Az Ölelő Amma

http://www.amma-europe.org

Jane Goodal Intézet: csimpánz-mentés, állat-menhelylátogatások, széles körű felvilágosító kampányok..

http://www.janegoodall.hu/

Tudod mi a fairtrade? egy élhetőbb kereskedelem..

http://fairvilag.hu/

Őrbottyán, lómenhely Magyarországon.. Lovasnemzet? avagy hogyan segíthetsz az öreg vagy beteg vagy sérült lovakon..

http://www.bottyanequus.com/

 Zöld hírek avagy a magyar greenpeace:

http://greenpeace.hu/

Tudtad, 20 000 gyerek éhezik hazánkban..itt segíthetsz..

http://me.gyea.hu/

s a sor hosszan folytatható... tájékozódj, dönts, cselekedj.. s nyitott szíved energiája kiáramlik a világba.. mindaz amit másokkal teszel, mintha önmagaddal tennéd, úgyis visszatér hozzád..

Áldott, békés, boldog új ÉVET!!

szeretettel:

Szilvándor

s egy üzenet Kieshától: a Little Grandmothertől..Egységben a Természettel

04/23/2010 Kiesha Crowther "Little Grandmother": One with Nature 2/8

Hópihék tánca

december 28.-a késő este.. A táj csendbe és hidegbe burkolózott, fehér paplan borítja újra a szeretett földet.

Már sötétedett, amikor nekiindultam, hogy kiszórjka almát az őzeknek és némi összetört dióhéjat, benne a maradékkal a madaraknak..

Akkor épp zuhogni kezdett a hó, nosza gyorsan, kabát, sapka, sál, gumicsizma.. a hó finoman, akár a porcukor csak hullott, hullott az égből, megérintve arcom, befedve kabátom gallérját..kezeim hamar megdermedtek a hidegben, hiába volt rajtam kesztyű..

 lábaim suhanva vittek el a patakig, s onnan a sötétbe borult dombhátak felé.. gyönyörűséges volt, ahogy CsontAsszony hideg, éles energiája beterítette a tájat, a dombhátakat, a várat, az erdei fenyők által szabdalt kis ligetet, a Kálvárián lévő kicsiny kápolnát..

A hidegben muszáj volt mozogni, gyorsan menetelni, s a sikeres gyümölcs/dió kiszórás után kezeimet csapkodva, ujjaimban ezer apró tűszúrást érzékelve kezdtem visszafelé indulni. 

Mégis.. egyetlen röpke pillanatra meg kellett állnom, s csak hallgatni a hó csendes hangját, a szakadó fehérség áldását!

 Varázslatos, ahogy a mozgás, a változás az, ami eszembe jut.. a Természet állandó tanítása..hogy minden helyzetben mozdulni vágyik, növekedni, átalakulni vágyik az élet lüktető rezdülése.. még az alvó, téli földben is.

Napközben például nagy a zsivaly az etetők körül, a hatalmasnak tűnő fakopáncs megpróbál rájárni a cinkegolyóra, s a falánk, harcias verebek is kitanulták hogyan kaparintsák meg az értékes magokat, a finom faggyúból. Sőt Mormi is az ablakpárkányra ugrott érte, mikor még a szobában várta jobb sorsát, a két cinkegolyó.. de ha a földre kerül a kutyám sem veti meg..

A kinti fehérségben jól látszanak a rigók erőteljes mozdulatai, ahoyg az almát lyukasztják...s a cinkék gyors rebbenése egy-egy finom falatért.

Gyönyörű, ma láttam egy süvöltőt is.. bár nagyon hamar elrepült, túl óvatos volt még.. de az erdei pintyek, a csízek is gyakran megjelennek, néha még a szépsége szajkó is megjelenik.

A téli csend nyugalmát nem zavarja semmi, csak a falubeli kutyák vonítanak fel panaszosan, ha valaki elhalad a házak előtt..

Havas-tündéres álmokban gazdag jó éjszakát Mindenkinek!

Áldás!

Szilfehér

Áradjon a Fény..

A Föld méhének sárkánya

December 17.-e van péntek koraéjjel. Odakint a fagyos sötétség fogja vasmarkába a hegyeket, a fehér, ropogós hóban jól láthatóak a szarvasok, őzek nyomai. A csillagok is dideregve bújnak el a messzi, távoli álmok háta mögé.

Szunnyad a föld, valahol mélyen egy sárkányasszony alszik, arany színű testének pikkelyei fényesen világítanak. Koronája megcsillan, s minden lélegzetvételekor tűz szikrák pattannak szét, melyek a Földanya méhének ősi lángját tükrözik.

Ez a láng mindig ott van, mélyen a föld alatt, folyamatosan lobog, megvilágítva a végtelen barlangi folyosók ősöreg falait.

Persze ezek láthatatlan folyosók, csak a beavatottak tudnak róla. Az Ősi Tudás Őrzői, ha jól tágra nyitod a szemed.. néha megláthatod őket.

Még a didergő feketerigók is tudják hol laknak Ők.. s még ezeken a sötét napokon, amikor FagyNagyúr parádézik a dombokon, a fák között, a háztetők tetején.. még akkor is, amikor mi két paplant borítunk magunkra s vad álmaink alatt fogszorítva fordulunk,

még akkor is, mikor az emberlét nyöszörgő sóhajfoszlányai az asztrális világokba siklik.. akkor is felsejlik a fény.

Ha jól figyelsz, magad is megláthatod, persze egy kicsit gyalogolni kell hozzá, igen, az éj közepén, s igen, majd megállunk egy kicsit, itt a hó közepén.. s várunk.. hogy vacogó fogaid kattanása, kicsit csillapuljon, s szuszogásunk is elcsendesüljön.

Nemsokára felgyulladnak a fények.. de tudod mit? Csukd be a szemed, úgy jobban láthatod!

Tudod, akkor a felcsillanó szemek mögötti arcot is látod majd..

Az éj csendjében halkan moccant a csipkebogyó bokor, s finoman megrezgette láthatatlan húrjait a rezgő nyár. A hó felszínén áttörő sötét fűszálakon hullámként szaladt át a moraj, s egy-egy bóbiskoló bogáncs felnyitotta vén, ráncos szemeit. „Ki jár itt már megint?” Az Erdőt Őrzők közül néhányan halk szárnysuhogással, mások csattanó caplatással, megint mások berregő, nehéz, suta repüléssel válaszoltak. A mezők öregjei továbszundikáltak, míg a fiatal gyomok fürge tekintete gyors cikázásba kezdett. „Hmm hinnye, de hideg van!” - dünnyögte Hegy apó és ráncos kezét ösze-össze csapkodta óriási hasa előtt.

A Vén Tölgy-Pár, ősi kapuk védelmezői, értőn biccentettek egymás felé, koronájukban finoman ringatóztak az északi szelek, megpihenő gyermekei.

S valahol a sűrű mélyén a Szarvas megemelte fejét, szemében visszhangzottak BagolyAnyó kiáltásai, szerteágazó agancsának ezercsúcsán, megcsillantak a láthatatlan Hold sugarai.

A mező életre kelt, s ezt mindenki tudta az Erdő Lakói közül, (bár nem mindenki törődött vele.)

Az Ősi Szellemalakok sorra megérkeztek s a Szent Átjárók mellé álltak.

Lent, a mélyben a NarancsKohóból fellobbantak a lángok és a szunnyadó Sárkányasszony felett elreppenő szikrák, lassan, de biztosan elindultak felfelé.

A narancsszínben pompázó erők, szépséges ruhájú TűzAsszonyok felfelé táncoltak, a Föld sötét méhéből.

Ki tudja meddig tartott az út? Talán 7 évig, talán 7 másodpercig. Ők valójában mindig is tudták, hogy az Idő nem létezik.

A föld kérges testét takaró hó néháyn helyen olvadni kezdett és az apró üregekben megjelentek a fények.

Ekkor már az egész Mező a színházi előadások szünetének hangulatait visszhangozta, halk sóhajok, suttogások, felcsendülő nevetések, avatott fül talán még a kávéscsészék csendülését, a süteményes tálak koccanását is hallani vélte volna.

Az Ősi Szellemalakok öltözéke megváltozott, színeik megerősödtek, s ezt a sötétéség ellenére mindenki jól látta.

S aztán egy pillanatra mindenki elnémult, az Őrzők felemelték kezük: Jól látszottak az Ég Kékjéből készült dobok sziluettjei.

Óh, látom elakadt a szavad..

s a következő pillanatban megtörtént.. siteregve, sziszegve, tánctól forró talppal érkeztek a Tűz, a Fény Hírnökei! Narancs színű fény áradt szét, nyúlánk sugarak, hosszú hajkötegek.. a TűzAsszonyok megérkeztek!

Sugárzó szikrákból szőtt szoknyáikon megcsillant a Holdanyó hajszálainak ezüst zuhatagja.

..Holdanyó lenézett Égi Kastélyából..

A Mező közönsége kirobbanó örömmel fogadta az érkezőket, megszólaltak a dobok, az Ég Mélykék hangjának dübörgése messzire hallatszott.. a sokaság lelkesen tapsolt, s egyre többen kezdtek táncolni, énekelni. Természetesen az Éj csendje mögött kiváló muzsikusok húzódnak meg, akik sosem restek a hangszereik után nyúlni.

A levegő megtelt, valami hihetetlen fénylő ragyogással, a szemekben öröm csillogott, látom rajtad Te is felmelegedtél, s a mellkasod közepén.. talán érzed is a forróságot..

Lábad már a láthatatlan muzsikusok zenéjére topog, s karjaid az eget simogatná...

Jól van.. még maradunk egy kicsit...

A Föld Szívének varázsereje megnyitotta a Kapukat, s az Átjárók fényló-forró alagútakká váltak.

A TűzAsszonyok táncából, ringó csípőjükből, ingó karjaikból megszülető csóvák.. fénykupolát varázsoltak a Mező fölé.. Főnixek szálltak fel és vörös-narancsos színekben ízzott fel a táj.

A Hangok egyre hangosabbak lettek, mintha az összes fűszál ugrani készült volna. A Tudás Vén Varázslói már megalkották a külső védelmi kört. A zenék, a hangok, a látvány részegítő mámort bocsátott a résztvevőkre, a s a távoli rejteken alvók szemhéjai mögött is felvillant az Ébredő Létezés

ereje, beleégetve álmaikba, sejtjeikbe a Misztérium örök Bölcsességét!

Igen, látom majd kiugrasz a bőrödből, de nem, most nem mehetünk oda.. csak nézők vagyunk.. még ne lépj ki e havas föld talpalatnyi szigetéből.

A zene, a zaj, a lárma, akár egy nagy harsona az egekig szökött, elérte legmagasabb vibrációját.. s egy sor égi dob ütésnél, egyszer csak Csend lett.

A Narancsszínű Fénykupola felépült s a TűzAsszonyok megáldották a teret, majd hangtalanul, gyorsan eltűntek.

A Szellemvilág bölcs, szeretetreméltó lényei boldogan léptek egymáshoz s mosolyogva néztek egymás szemébe, régi ismerősök öleték meg egymást s kezdtek halk csevegésbe. A Kupola alatt, ott ízzott a tér forró tekintete, akár nyári tűzhelynél a frissen égő fahasáb. A Kupolán kívül az Erők Tartói elvégezték szertartásuk, s mágikus mozdulataik nyomán a Szent Kőkör védelme, áldott nyugalomként áradt szét.

A gyönyörű éji légben, fehérsörényű egyszarvúak repültek, büszke tartásukból áradt a finom elegancia. A Kupola Szent Nagy Csarnokában összegyűltek a Növények s Állatok Szent Szellemei és jóízű társalgás vette kezdetét.

Régi s új hírek.. a Világtalan Világ helyzete.. s számos téma felmerült közöttük.

Ez az éjszaka az Övék volt s Ők jól tudták ezt.

A mi időnkkel mérve nem tartott sokáig.. egy felvillanás.. egy kis zümmögés.. egy narancsosnak tünő félbuborék.. újabb villanás.. majd újra az éjszaka megszokott csendessége.

„Látom toporogsz, fázik a lábad igaz?” Igen, már az öreg kuvikot sem hallani.. igazad van, menjünk!

Észrevetted az ajándékot, amit kaptál? Hmm... majd talán az otthoni, kényelmes pihenőnél.

Hát jó éjt! Örülök, hogy jól érezted magad.. nem, ne is kérdezz semmit.. most egy jó alvás.majd reggel meglátod, minden másképp lesz már.

Visszaballagtam és szeretett, drága barátaimmal hajnalig beszélgettünk. Persze talán tovább is, hisz számukra nem létezik az idő.

A társaság megérezte, hogy ideje menni.. lassacskán minden tűz kihunyt, egy utolsó lobbanás s eltűnt a Kupola is.

A mező, a rét, a hegyek, a hóból előremeredő megszáradt növények mind-mind a megdermedő éj hideg ölelésébe záródtak. A sűrű erdőből nesz sem hallatszott már, látszólag ez az éjszaka úgyanúgy folytatódott, akár az összes többi.

A látszat szilárdnak tűnő valósága mögött, mindannyian finom melegben aludtak el, szívükben a szeretet, a béke, az öröm lángocskái táncoltak még s jótékony meleget leheltek csontjaikba.

(folyt.köv.)

Áldás a Segítőknek, az Inspirációt adó Szellemvilágnak!

Jó Éjt!

Szilvándor

Lélek-Tutaj

Lélektutaj

Csukott szemhéj, szép lélekszél
amin kerget, amin űz
s végül elpihen a
tovaforgó!

Útrakelve, ringatózva
Álomhajó lovagolta
szép hullámok
tajték-hátán.

Elsodródva, óceánnak
színeiben,
kéklő égnek tetejében
feloldódva, messze nézek.

Emlékeim, édes mézek,
érzelmeim, mint a méhek
úgy rajzanak,
úgy zsonganak, hogy

Téged újra hívjon,
szép szemedbe
belehulljon
a tovatűnő
kék igézet!

Hullámtaréj kecses ívén
Delfineknek háta látszik
csapatuk, akár egy fényfolt
hajóm mellett, messze úszik.

Álldogálva, horizontot
megérintve
itt a szívem,
kiterítve.

Ott fénylik fel DunaAsszony
karcsú, békés palotája
Ott fénylik fel Víznagyanyó
csigás, fürtös,
kék ruhája.

Ott tükrözi, az árnyalt zöldnek
fonákfutó kevert álmát,
Ott sejlik fel édes hangként, ahol
dalolnak a bálnák!

Ott terül el, hullámozva
benne a mély tengerekben,
Ott oldódik fel az égi
Jéghegysipkás fellegekben.

Lent a mélyben
sellőtársam,
kecses-hal-ék az Ő teste
könnyedén visz
üzenetet el..,
alant
a Mély-szigetre!

Minden fordul, álmom
görbül
Golyóbissá válik minden,
s szép lassan
ezerszínben
tovagördül.

Elmerengve, ellazulva,
lélek mélységébe
hullva
hívogatva s keresve

elengedve, ellebegve
a Kék-utam,
lám
megnyíló.

Hosszú taréj,
kagyló ösvény
benned ringatózik
érzem,

minden sejtem,
minden élet,
mit valaha
itt megéltem.

Elindulva, elmerülve,
táncos ösvény
habos íve,
hozzád szólok
Téged hívlak,
s jöhetnek
édes csókok
mik a Kertben
körbejárnak,
megmutatva
mind e tájat

mit valaha,
úgy szerettem.

Lélek-Tutaj
szép reményén
Lélek-Ösvény
hab szegélyén

Lám, most vajon
merre menjek?

Hiszek a végtelennek,
s finom, óhaj érintésén
Óceánnak
Ősi létén

újra látom
utam álmát,
a benne ringatozó
bálnát,

Tenger minden
teremtményét,
Vízanyának
összes népét.

Hozzátok hát
elhajózom,
szívem titkán
megmártózom,

s a Benned élő
Bennem fénylő
egykor feltűnt
kagyló titkát,

megcsillanó
ékszerének
finom voltát..

Most eléd
leengedem,
bársony hullám
kék levelen.

Vidd el, vidd el
ősi örvény
mindig élő
ősi törvény!

Ott vagyok hát ..
Feléd lépek..
s az
ottani népek, mind-mind

körbevesznek,
úgy örülnek
finom hárfán
hegedülnek,

s az összes
játszi hangon,
mi ott kong
e Kék harangon!

Az időtlen, mély
Időnek
vénséges ölébe
hullván

egy napon
visszahoz majd
e kékes-zöldben
felragyogó
tenger-ráncú
ősi hullám.

Áldás!


Boldog második adventi vasárnapot, áldott készülődést, elmélyedést!

szeretettel

Szilvándor

Jelen-lét

Gondolatfelhők..

December van, a tél fagyos lehellete már ráült a fenyvesek oldalára. Ma Pestre menet megcsodáltam a fenyőóriások széles vállait, s finom hófehér gúnyájuk.

Sötét Hold volt tegnap, nehéz nap, szokatlan erős energiákkal. Ma azonban újra sikerült a jelenbe érkezni, s megtalálni annak kincseit.

Jóízű beszélgetések, véletlen találkozások, hosszú vonatozás, téli idő, hidegben hömpölygő Duna.

Szép hétvégét mindenkinek!

Szilvándor

Havazás

Havazik, december első napja van, November elballagott és Bátyja Devember Apó megérkezett!

Ma a nógrádi tájban lassan szemerkélni kezdett a hó! Előtte szaladtam ki, hogy a magokat kiszórjam, s a madáretető környéki területen széthintsem, a félig tört dió darabokat.

Hamarosan a cinkék egész raja érkezett meg, erdei pintyeket is láttam s az erős verebek is fürgén szaladgáltak a finom, fekete táplálék körül.

Bizony megérkezett a Tél, s a madaraknak szükségük van segítségünkre!

Finom almadarabok után kutatnak a rigók, s szajkó anyó is felbukkan a meztelen bokrokon. A közepes fakopáncs hatalmas óriásnak tűnik, az aprótestű énekesek között!

Finom hótakaró bugyolálja be Földanya testét, eltakarva sebeit, védelmezve, ápolva Őt.

Az Álom-Világ felé haladunk, a Medvék már rég alszanak, s bennünk is álmos szemű, álmodozó kislány/kisfiú nézeget a hópelyhek táncán át.

Hagyjuk kibontani szárnyaink és engedjük, hogy az angyalok mellénk telepedjenek!

Hatalmas szárnyaik könnyűszerrel tisztítják meg körülöttünk a levegőt, az energetikai teret..

A "kiskutya", Zengi boldogan gázol a hóban, s örömmel ugatja az egy-két elsétáló falubélit!

Ma kezdődik a Hanukka, a Fény napja .. árad szerteszét a világba.

Úgyanakkor az Aids világnapja is van, érdeme s utána olvasni.. meleg otthonunkból is segíthetünk online peticíókkal, online clikk -ekkel, melyekkel adományhoz juttatjuk a világ nehezebb sorsú állatait, embereit, tájait!

Petíció:

http://www.thepetitionsite.com/takeaction/494/204/554/

Lásd:

http://www.care2.com/click-to-donate/big-cats/

http://www.care2.com/click-to-donate/

Tegnap egy elbűvölő és megrázó filmet láttam a tv-ben, egy Lewis Gordon nevű férfi, akinek szenvedélye az úszás, szívén viseli a sarki jégsapkák sorsát: így úszni kezdett jeges vízben.. edzette magát és évek alatt olyan szintre jutott, hogy képes volt a North Pole, azaz Az északi Sark jeges -1,7 fokos vízében megtenni úszva 1 km-t!
Mindezt azért, hogy kiálljon a klímaváltozás szükségessége mellett!

Aki valaha fagyoskodott, esetleg mezítláb belelépett a hóba, annak tudnia kell mennyire védtelen az emberi test a hideg ellen..

megrázó volt látni Lewis vörösre csípett bőrét, de győzelme bebizonyította, ha kitartóak vagyunk, igazán elérhetjük a változást!

Lewis évek óta kampányol a világ vezetőinél, előadásokat tart! s valóban az Északi Sark nincs olyan messze, mindannyiunkat érint a klíma változás!

Ha úgy érzed, szeretnél részt vállalni, akkor cselekedj mindennap! S öleld át magad fénnyel, szeretettel..

a december az adás, a kiáradás ideje a szív szintjén..

s a visszahúzódás a belső alakulás.. a lélek szintjén!

Áldott, inspiratív napokat!

szeretettel:

Szilvándor