Történt egy nap, hogy Brigit a tengerpartra sétált, hosszú szoknyáját fújta, fújta a szél.. s a viharos óceánokból kikerekedő hullámok mind őt figyelték, zajos nagyságukat talpa alá simították!
S a nagy, felhők terítette égbolt alól kövér esőcseppek kezdtek hullani...
Brigit hosszú haja lobogott az egyre erősebb szélben egyetlen pillanatra sem félt.. kezét magasba emelte a láthatatatlan Segítőinek..
s még szem nem látta, bőr nem érintette, de a szív már hallotta az éneket, a sustorgó, fütyülő dallamot, mely a Mélyből tört elő, ahol Testvérei éltek.
S hamarosan ezüstös testek villódzó játékával jöttek..
s az egyik hamarosan kiválik a tömegből.. fénylő teste ruganyos, apró szemeiben nyugodt derű csillan.
Brigit csak áll, a sziklát verdeső hullámok morajlását hallgatja, tarisznyája, haj de szépen fénylik, a zöld tenger tükröződik benne.
Toltán,a delfin :"Elhoztad őket, Úrnőm?"
Brigit szelíd mosollyal nyugtázza a kérdést és tarisznyájába nyúl.. finom, puha vászonból kihengergeti egyre jobban nyüzsgő csomagját, majd halkan énekelni kezd.. az aprócska csomag, növekszik, a rugdalozó, élénk zajongás kicsit csitulni látszik..
s Brigit egy szép zöld, áttetsző, aranyosan fénylő gömböt varázsol énekével..
szépen hímzett szoknyáján, felcsillannak a jelek..
s végül a zöld gömb szépen tenyerén billeg...
"Vigyázz rájuk, vezesd és gyógyítsd őket.. majd ha megerősödtek, a hetedik Holdtölte után visszatérek!"
Toltén könnyedén ugrott magasra.. s úszúival átvette a gömböt.. majd kék fénylő üzenetet küldött az Úrnő felé.. ő elmosolyodott és lágy, finom energiákat táncoltatott át a téren.. a delfin megérezte az ölelést!
széles vigyor áradt szét testében és gyors ugrásokkal eliramodott messze a nyílt vízek felé..
a víz alatti Birodalomig hosszú volt az út ..s közben rengeteg kalandjuk esett...
de végül a Gyógyulnivágyó Lélekdarabok megérkeztek a Víz alatti Sötétkék Palotába..
(folyt köv..)
Szeretlek Benneteket, Vándorló Testvéreim! Áldás és béke a Tenger lakóinak!Jó éjt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése