Oh, kedves naplóm, kedves Útitársam... de elhanyagoltalak az elmúlt hónapokban.. persze szívemben nem.. de olyan gyorsan elvágtattak a napok, akár egy megvadult ménes.
Végre Tavasz van, bár pont ma az eső, a hidegebb idő visszahozta a jó vastag kabátot.
De új erő sarjad, a Föld felrázza ébredező, álmodozó gyermekeit, a Szél erősen lebbenti meg pihés hajuk, a Nap aranysárga nektárt szór fejükre, a Patak, a Forrás csobogva zeng, s megöntözi elgémberedett testük tagjait.
A magok a föld alatt leveszik a téli kabát nehéz szöveteit és változni kezdenek. Alakjukat megváltoztatva, hosszú lábakat növesztenek és lábujjaikat jólesően merítik bele Földanya agyagos-mélységekekl teli rétegeibe.
Ami nekünk latyak és sár és locs-pocs, az éltető víz a föld megannyi teremtményének. A Természet nem vár sokáig, azonnal zöld öltözéket vesz és máris szédítő virágillat telíti meg a levegőt.
Szeretem ezt az időt.. nézem a vonat ablakából, hogyan változik az erdő, hogyan fut át a szépen-szép zöld egyre hevesebben a domboldalakon.
Jól lehet látni fa-testvéreim gyönyörű testét és százféle auráját. Milyen bátrak és délcegek ők!
Nézd csak meg, legyen az egy ifjú vagy egy matuzsálem.. formájuk és a térben elfoglalt helyük nagyon különböző.
A fecskék megérkeztek ide is, Nógrád kedves falucskájában újra itt cikáznak, építik fészküket.
Sokféle kérdés, sokféle válasz.. nagyon izgalmasak ezek a napok.. folyamatosan kapcsolódni.. ez nagyon nagy kihívás.
Hullámzik minden, akár a víz.. az érzelmek naponta kerülnek saját fejük tetejére.. olyan jóleső mikor nevetni tudok ezen.
nna.. aranyló pillantású éji manók serege.. elköszönök.. jó éjt a Mindenségnek!
Fekete éjben
fekete éjben
vak nyugalommal
fekete éjben
vadak lépte, nyommal
fekete éjben
halványuló fénnyel
fekete éjben
tündérszép reményben
ébred majd a
hajnali tűz!
Áldás!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése