2011. március 28., hétfő

Földanyának

Földanyáért

A Kozmoszba repültem ma, a Végtelenbe ültem.. s e lázas, furcsa révületben örömmel láttam megannyi lényt, az Univerzum peremén, ahogy a Kozmosz, fekete csendjében úsztak.. s Végtelen Víz melódia áradt.. ahogy úszott, repült, futott megannyi Állat, Növény és egyéb Szellem, hogy fényükkel segítsen..
s Velem együtt, énekeljen a Földnek, a Földanyának. Rezgettük a hangot, megénekeltük a teret és az időt.. s elmeséltünk számtalan történetet..
Földanya vajúdó, megsebzett testét óvón, védőn betakargattuk, sebeire balzsamot kentünk a hajnali létből, megkínzott földjének barázdáit mind, mind megérintettük, kezünkből sugározva a szeretetet.
A folyókba, tengerekbe új varázslattal tiszta fényt küldtünk, s úgy képzeltük mind, hogy gyógyul, megújul a Föld, hogy Földanya bár fájdalmasan nyög, s lázasan dobálja testét, vergődve szorítja sebeit..

meghallottuk a jajszót és 
gyorsan futottunk mind, mert MINDENKI gyógyít, aki szeretni tud, aki rácsodálkozik a Természet szépségének rebbenéseire, aki tudja, hogy nincs elválasztás, hiába dobod ki, téged mérgez, hiába vágod ki, neked hiányzik majd, s ha elpusztul, te is siratod..

S megköszöntük a Levegő áldott, pici tündéreinek, sok-sok elementális lénynek a sok munkát..s képzeletünkben hagytuk, hogy mindenhol tiszta legyen a föld, a Föld tüdeje kitisztuljon.
S a Béke lángjait gyújtottuk meg, s láttuk, ahogy a barátok összeverődnek, s a közös tűz melegénél beszélgetve , könnyed, békés hangulatot küldenek szét..

Segítő Lények sokasága kintről, Segítő Lények sokasága bentről... mert egyek vagyunk a segítésben.. s a szív szaváé az érdem, mi odafigyel, ring, táncol, együtt dalol, ölel..

Amikor rázkódni kezdett... Testvéreimmel mind átöleltük.. letöröltük lázas homlokát, altató, nyugtató dalt dúdoltunk neki, s történeteket meséltünk, a tündérekről, a letűnt korokról, amik mégis visszatérnek.. 

"Emlékszel Földanya? mikor ott ültünk és annyit nevettünk? emlékszel, amikor virágokat fontunk hajadba s énekeltünk Neked? mikor dallal, tánccal, szép szóval ünnepeltük változásaid?
 emlékszel, amikor állatbőrben élő testvéreink eljöttek gyermekeink születésénél, s nevüket, bőrüket, csontjukat adták? 
emlékszel a nagy utazásokra.. hogy lestük az apró, parányi lényeket a  földben, a vízben, a levegőben.. s aztán felfedeztük a nagyobb, majd az óriás csodákat!"

s ölelésünkben lassan megnyugodott Földanya teste, fáradt arcán megjelent az emlékezés mosolya..s mi mind csendben örültünk. Testvéreink sorra repültek lélektől-lélekig.. s vigasztalásul  álomba ringatták őket..
a tér és idő, áldott Segítői sorra készítették el gyógyító pakolásaik, fürdőik, lélek dalaik sokaságát...

S mikor belepillantottunk a Végtelen Kút, vizes tükrébe.. örült a szívünk, hogy mennyi segítő kéz és szív hajol össze gondosan, fárad naphosszat, hogy a Földnek segítsen! 

Legyen áldott, egészséges, békés és kipihent a Föld! Küldjük szeretetünk Földanyának!

 Találkozzunk a közös meditációban, minden este 21h 12 perckor... még ha csak 10 perc is .. érezheted a Segítők és a Lelkek erejét!

 A fogyó Hold vigyen el mindent mi már nem kell, s hozzon újat ez a  szépséges Tavasz!

Hozz mosolyt Földanyának, emlékezz a Természet és az ember egységére, amikor még kéz a kézben jártunk!

Áldás!

Vándor Szil

Nigel Shaw:Water

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése