Tágra nyílt szemmel nézek a szemébe,
a Nap sóvárogva kap feléje
s pupillájára ül,
villogó tigrisfog legbelül
ásítva csattan hófehérsége,
ereje átsugárzik a hosszú nyarakból
a fagyos télbe, majd a rügyező tavasz
zöldjén
az álmos, forró
nyárba
megintcsak.
Tágra nyílt szemmel nézek a szemébe,
a Nap sóvárogva kap feléje
s pupillájára ül,
tigris lépked
valahol legbelül
s csíkos, nagy ereje
átsüvít e szemrés-hasadékon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése