Április 24.-e vasárnap még.. kb 50 percig. Ma, nagyon jó kis nap volt.. A kert pompázatos.. csak az eső esne már.. szóval sokáig aludtam, aztán egy röpke müzlis reggeli után, irány Zengivel, neki a nógrádi vidéknek! Hosszan kanyargó, száraz, poros út.. elborult az ég, de így is kellemes meleg volt, Zengi boldogan loholt előre..Én meg csak figyeltem a táj üde színeit.. Elhagyva a gondolatok kusza formáit, egyre közelebb érve a hegyekhez, minden lépésemben a tavasz dalolt, ringott, énekelt..
Ma megint sok elhatározás ébredt bennem.. s jókedvűen haladtunk előre. A Fa tanítómnál megálltunk.. kicsit énekeltem neki.. rém hamis volt, de a Fát nem zavarta.. a Húsvét vasárnapja alatt senki sem balalg a falu szélén túl.. mindenki családozik, eszi a sonkát.. degeszre.. : ) így nyugalmas, csendes volt az erdő.. egy gyönyörű, nagy magasles volt az út szélén, nemrég építették.. fájó szívvel láttam, hogy ki van döntve.. mivel se vihar, se erős szél nem volt.. hát valószínűleg ez megint emberi kéz műve..
Mikor fogják már fel az emberek, hogy sokkal jobb lenne építeni, mint rombolni? vagy többesszámban mondom..'fogjuk fel..' hogy mennyivel több munka gondozni egy facsemetét, mint nekimenni egy 50 éves fának..
A telkeket elhagyva ,a szépséges hegyek oldalára indultunk Zengivel... az egyik útszakaszon sűrűbokrok az egyik oldalon.. eg ykis töltés a másikon.. zörgést hallunk.. Zengi már nyomja is a nagy orrát a földbe.. kicsit odébb hessegetem..mi ez? Ki van ott? Gondoltam barna ásóbéka lenne? Eleinte csak picinyke, földgörgeteget láttam.. hát nem eg yélénk, fürge vakond volt! Milyen tüneményes egy állat! Fekete bunda, nagy ásókarmok, kerek tappancs s a hosszú, finom orrocska.. lélegzet visszafojtva figyeltem. A nappal dacára élénken mozgott, szuszogni látszott a nagy igyekezettől..s relatíve nagy zajt csapot.. 5-6 perc múlva eltűnt egy járatban. Nem messze tőle feltűnt egy másik.. Ő nagyon gyors volt, eleinte csak talaj alatti mozgását lehetett látni..majd körbejárt s végül lepottyant egy 20-30 cm-es szakaszon.. ez nagyon vicces volt.. egyáltalán nem rökönyödött meg, ment tovább.. hát imádtam! : )
a 11,5 éves Zengi elhasalt a porban, megpihentetve hosszú lábait.. végül továbbindultunk.. a nagy, tágas égbolt után finoman, szerető öleléssel vett körbe az erdő árnyas zöld lombozata. Megpróbáltam a forrást megkeresni, de csak eg yrészét találtuk meg.. ennek több oka is volt..
az erdőben mindenhol a fakivágás nyomai.. szegéyn erdő.. gyönyörű nagy fák kivágva..
végül egy magaslesen megpihentem.. s álmélkodva hallgattam egy csilp-csalp füzikét. Nagyon úgy tűnt esni fog.. így miután elfogyasztottam az almát és egy kis darab sajtot, visszaindultunk. Az út során hallottunk fakopáncsokat.. barátkát, láttunk seregélyeket, fekete rigót, citromsármányt. Visszafelé Zengő kikönyörögte a labdázást.. s a játék azonnal feledtette vele a fáradságot! : )
3 és fél óra séta..
az eső még mindig nem esett..
a kert kókadozva álmosan fogadott minket .. Zengi elaludt én meg egy finom barnarizs + gabona fasírt +saláta ebédet készítettem. mmm.. egy kis mandala tea.. isteni volt..
délutántól az andoki üzenet hatására egy kis tüzet raktam.. és a Földanyának szánt, friss, életerős fényt ajánlottam fel.. miközben elégettem pár régi dolgot.. ( ahdd tisztuljon az a szegény ego) aztán jött eg ypár perces skype beszélgetés.. majd Zengi morgása közepette Szent Ágostonról egy film..
"Ha hallgatsz, hallgass szeretetből. Ha beszélsz, beszélj szeretetből. Ha figyelmeztetsz, figyelmeztess szeretetből. Ha megbocsátasz, bocsáss meg szeretetből."
"Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, olyan mértékben növekszik szépséged, mert a szeretet a lélek szépsége."
"A szeretet azzal mérhető, hogy valaki méricskélés nélkül szeret-e."
"Az emberek utaznak, hogy csodálkozzanak a hegyek magasságán, a tenger óriás hullámain, a folyók hosszú kanyarulatain, az óceánok mérhetetlen kiterjedésén, a csillagok mozgásán az égen, és csodálkozás nélkül mennek el önmaguk mellett."
(Szt. Ágoston)
Hmm.. szeretet.. annyit hallani róla manapság az ezoterikus körökben .. a gyakorlat persze némiképp eltér a hangoztatott elméletektől. Mintha mindenki azt gondolná, Ő pár perc, pár hét, pár hónap után mindent tud a másikról és joga van megítélni.. persze nehéz dolog ez, hisz minden pillanatban döntést és sokszor egyben ítéletet is hozunk.. ez a mindennapokhoz tartozik..
Hát egy kicsivel több türelem, az mindenképpen jobb lenne.
Aztán egy elgondolkodtató doku a Katrina hurrikán utáni középiskolai életről .. nehéz sorsok.. remények.. feladások.. bandázás.. egy-két golyó.. s a számukra rettegett érettségi.. ami egyben kitörési pont is lehetne, de itt sokan feladják.. ha már nyűgről, bajról, nehézségről beszélünk.. érdemes néha elgondolkodni mi is történik azokban az országokban ahol háború vagy természeti katasztrófa sújt le.. s hogyan élik túl.. hogyan tudják folytatni..mi történik pár évvel később..
2005 augusztusában hallottunk erről .. Louisiana és Mississippi államokban.A helyzet azóta sem könnyű, de a film végül is pozítiv felhaggal zárult, 60 érettségizett, 15-en főiskolára mentek tovább..
s a filmbeli angol tanárnő:
"Csodálatosak ezek a fiatalok, s annyi mondanivalójuk lenne, csak nincs aki meghallgassa őket!"
Hát röviden így telt el az Húsvét, a Földanya, a Természet közelségében.. s új ötlekkel, inspirációkkal, tanulságokkal fűszerezetten!
Áldásban, szeretetben, kreativitásban gazdag Húsvéti Ünnepeket Mindenkinek!
Szilvándor
s egy gyerekkori kedvenc:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése