A város foglyaként
A város foglyaként
A város foglyaként
élt.
Bár messzire vágyott.
Már nem éltek benne
fák, sem virágok.
Unott héjként görgött,
mint a többi, megrágcsált
dinnye.
S nem volt, aki a csendet
hintse,
se kint,
se bent.
Téblábolt, s nem tudta
mit keres
idelent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése